Friss árfolyamok >>

Vásárlás csomagolás nélkül: megoldások a műanyag-mizériára I.

2019. november 3. 07:35:00 – Wéber Balázs
Az ötvenes évek óta 8,3 milliárd tonna plasztikot gyártottak világszerte, aminek mindössze kilenc százalékát hasznosították újra. A többi jó esetben hulladék-lerakókba, rossz esetben a földekre, óceánokba, madarak és bálnák gyomrába került. Abban minden érdekelt fél egyetért, hogy ezen változtatni kell – arról viszont eltérnek a vélemények, hogy miként.

4 Indian people look for reusable things amidst left over eatables and plastic waste, near the Arabian Sea coast at Versova beach in Mumbai, India, 27 September 2019. Millions of people across the world are taking part in demonstrations demanding action on climate issues. The Global Climate Strike Week is held from 20 September to 27 September 2019. EPA/DIVYAKANT SOLANKI
Szemétdomb az Arab-tenger mentén az indiai Mumbaiban. EPA/DIVYAKANT SOLANKI

Magali Sartre, egy 44 éves párizsi asszony minden héten az interneten vásárol be. Ráklikkel a narancslére, az olajra, a teára, a tésztára, a süteményre – minden olyasmire, amire egy átlagos háztartásnak szüksége van.

Új bevásárlási modell

Amikor azonban megérkezik a  rendelése, már látszik, hogy az valójában korántsem átlagos. A táskában ugyanis a tészta és a tea fémtárolóban, a narancslé pedig üvegben érkezik – műanyagnak nyoma sincs. Amint családja felhasznált egy terméket, visszateszi a táskába a csomagolásokat, amiket összegyűjtenek, valamint adott esetben kitisztítanak és újratöltenek, derül ki a Financial Times riportjából.

Sartre a Loop egyik vevője. Az új cég úgy próbál véget vetni a hulladéközönnek, hogy – együttműködve olyan márkákkal, mint a Haagen-Dazs, a Dove és a Crest –  újrahasználható csomagolásokat kínál. Forradalmian új bevásárlási modellt kíván létrehozni, amelyben a csomagolás tartós, újrahasználható, értékes – sőt, adott esetben még szép is.

A vásárlók változást akarnak

A start up már multikkal (Nestlé, Unilever, Procter&Gamble, PepsiCo) és szupermarketekkel is kooperál.

Vásárlóként szeretném jelezni, hogy nem akarok több műanyagot. És üzenni szeretnék a nagy cégeknek, hogy kész vagyok pénzt áldozni  egy olyan, másfajta vásárlási modellre, amely jobban összhangban van az értékeimmel

– idézte a brit gazdasági lap Magali Sartrét.

Iparági vezetők szerint a vevők egyre nagyobb nyomása irányváltásra ösztönözte a világ vezető élelmiszer-, üdítőital és háztartási cikk gyártóit, amelyek többé nem ignorálhatják őket.

Azt látjuk, hogy a fogyasztókat, különösebben a fiatalabbakat, tényleg érdeklik a fenntarthatósági témák, ezért változnunk kell, hogy relevánsak maradjunk

– mondta az FT-nek Alan Jope, az Unilever vezérigazgatója.

Aknamező az óceánon

A fogyasztók és környezetvédők részéről a nagy cégekre nehezedő nyomást növelték az olyan dokumentumfilmek, mint például a BBC Kék Bolygó 2-je. Ez azt mutatja be, hogy elképesztő mennyiségű műanyag – egyes becslések szerint évi 8 millió tonna – kerül a tengerekbe és óceánokba, ami fatális következményekkel jár az élővilágra nézve.

A tengeri madarak, például az albatroszok sok esetben tápláléknak nézik és megeszik a műanyagot, és mivel nem tudják megemészteni, elpusztulnak.

Az állatok számára a műanyag aknamezővé változtatja az óceánokat

– írta ezzel összhangban a National Geographic.

Nyolcmilliárd tonna

Az ötvenes évek óta 8,3 milliárd tonna plasztikot gyártottak világszerte, aminek mindössze kilenc százalékát hasznosították újra.

A műanyag aránya 17-ről 25 százalékra nőtt a csomagolásban 2000 és 2015 között. Ennek nagy részét mindössze egyszer használják, azaz hulladék lesz belőle. Ez évi 80-120 milliárd fontba kerül, és gyakorlatilag túlterheli a globális újrahasznosítási rendszert.

Ugyanakkor ez a történet sem fekete-fehér: a műanyag száműzésének is megvannak a maga hátrányai. A fémből vagy üvegből készült csomagolóanyagok súlya ugyanis nagyobb, ezért előállításuk során gyakran több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a műanyagok esetében.

Ráadásul a plasztik könnyű, olcsó, flexibilis és tartós, ami összességében minimalizálja a gyártási és szállítási költségeket.

Változtassunk – de hogyan?

Mindezzel együtt az FT által megkérdezett cégek, tudósok és vállalkozók egyetértettek abban, hogy változás lesz. Ennek mibenlétével kapcsolatban azonban már eltérnek a vélemények.

Sokan azzal oldanák meg a problémát, hogy egyre nagyobb mértékben használnának újrahasznosítható műanyagot. Mások úgy vélik, hogy a műanyagot sok esetben ki lehetne váltani bevont vagy kartonpapírral. De vannak olyan vélemények is, hogy a vásárlás és a fogyasztás mikéntjének teljes átalakítására lenne szükség.

Az eltérő megközelítések más-más anyagi és egyéb következményeket vonnának maguk után, mind a gyártókat, mind a fogyasztókat tekintve.

A világ  számos részén mindenesetre már szigorították a szabályozást: eddig 127 ország  korlátozta a műanyagzacskók használatát, az EU pedig számos terméket (műanyagtányérok, -evőeszközök és -szívószálak) betilt 2021-től.

Töltse újra a sörét!

Nagy-Britanniában számos áruházlánc szintén megpróbálja csökkenteni függőségét az egyszer használatos műanyag-csomagolásoktól: a Waitrose oxfordi szupermarketjében például – kísérleti jelleggel – teljesen csomagolásmentes ételeket és italokat kínálnak a Guardian szerint.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vásárlók saját tárolóedényeiket tölthetik fel a boltban borral, sörrel, rizzsel vagy éppen tisztítószerekkel, és cserébe még 15 százalék kedvezményt is kapnak.

A kísérlet kiértékelése még folyamatban van, de a cég már több pozitív visszajelzést kapott a vásárlóktól.


A magyarországi helyzetről itt olvashatnak: Óriási a titkolózás, hogy mikor fogják betiltani a műanyagokat Magyarországon.

(A cikk folytatását egy hét múlva közöljük.)

Legfrissebb


Friss árfolyamok >>

Powered by SaxoBank

Hírlevél feliratkozás