Friss árfolyamok >>

Havi 1250 euró fixszel – másfél millió német kaphat alapnyugdíjat

2019. november 12. 06:06:00 – Eidenpenz József
A német kormánykoalíció megegyezett a régóta vitatott alapnyugdíjról. A gordiuszi csomót úgy vágták át, hogy nem lesz ugyan rászorultsági vizsgálat, nem számít a vagyon, viszont vizsgálják a jövedelmet. Ez másfél millió embert érinthet. Mutatjuk, hol van még minimálnyugdíj vagy alapnyugdíj, és hol van a listán Magyarország.

A hétvégén a német kormánykoalíció megállapodott az úgynevezett alapnyugdíjról (Grundrente), amely a mintegy két évvel ezelőtt között koalíciós szerződésben is szerepelt, de eddig nem sikerült megvalósítani. Az alapnyugdíj azt jelenti, hogy akiknek megvan a 35 éves szolgálati idejük, de alacsony a nyugdíjuk, azok járandóságát kiegészítik, nagyjából az úgynevezett “Grundsicherung” (alapjuttatás, egyfajta minimális szociális ellátás vagy létminimum) szintjére.

Az eredeti koalíciós szerződésben “rászorultsági vizsgálatot” kötöttek ki az alapnyugdíj feltételéül. A nézeteltérés fő oka az volt az N-Tv.de szerint, hogy a szocialisták ettől később el akartak tekinteni. Az ő feltételek nélküli alapnyugdíj-javaslatuk hárommillió embert érintett volna. Köztük magas bevételi forrásokkal rendelkező személyeket is, és 4,8 milliárd euróba került volna.

A kereszténydemokrata pártok (CDU és CSU) viszont minimálisra akarták szorítani a kedvezményezettek körét – írta az N-Tv.de. A most kialakult megoldás kompromisszum: úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy a nyugdíjasok vagyonát nem vizsgálják, csak a jövedelmüket. Így például egy drága ingatlan önmagában nem kizáró ok, ha a nyugdíjas nem adja ki.

Havi 1250 euró fixszel…

A megállapodás szerint így csak körülbelül fele annyi, másfél millió főt érint majd a rendszer és 1,0-1,5 milliárd euró közötti összegbe kerülhet a 4,8 milliárd helyett. Jelentősen le tudták tehát szorítani a költségeket a szocialista SPD javaslatához képest. Az alapnyugdíj a gyakorlatban 2021-től lesz esedékes.

A megállapodás alapján 1250 euró az egyedülállók és 1950 euró a párok esetében az a jövedelmi határ, amely felett már nem jár alapnyugdíj. (Beleértve a jövedelembe nyugdíjakat és a tőkejövedelmeket is.) Ennek megállapításához pedig a nyugdíjbiztosítási hatóság és az adóhivatal adatokat cserélnek majd. A bürokrácia csökkentése érdekében nem kell kérvényezni, az eljárás automatikus lesz.

Nem csak nyugdíjból élnek

Úgy tűnik, hogy a híresen spórolós németek között nagyon sokaknak van egyéb jövedelmük is. Miközben gyakran panaszkodnak, hogy a nyugdíjak a munkabérek felét sem éri el, az összes jövedelem alig marad el a dolgozókétól.

Idősek jövedelme a teljes lakossághoz képest, 2015-ben. (OECD-statisztika. Németország és Magyarország piros nyíllal jelölve.)
Idősek jövedelme a teljes lakossághoz képest, 2015-ben. (OECD-statisztika. Németország és Magyarország piros nyíllal jelölve.)

Erről mutatunk néhány grafikont. Az egyik az OECD legutóbbi, 2017-es nyugdíjjelentéséből származik, és azt mutatja, hogy mennyi volt az idősek jövedelme a teljes lakossághoz képest 2015-ben. Az ábra szerint Németországban mintegy 90 százalék. Igaz, ez általános az OECD-ben, középmezőnynek számít. (Magyarországon valamivel alacsonyabb.)

Mit mutat a nyugdíjráta?

A másik az említett “helyettesítési rátát” mutatja, azaz azt, hogy mekkora a nyugdíj aránya a nyugdíj előtt állók keresetéhez képest. (A KSH megfogalmazásában “a mutatót a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosaként határozták meg”.)

Ez a helyettesítési ráta Németországban 2016-ban csak 46 százalék volt. Magyarországon sokkal magasabb, 67 százalék. De a lényegesen alacsonyabb bérek miatt persze ez így is jóval alacsonyabb nyugdíjat jelent.

Sereghajtók között a magyar

A harmadik grafikonon azt látjuk, hogy mely országokban mekkora volt az alapnyugdíj (“basic”, kékkel) vagy a minimum nyugdíj (szürkével) az átlagbérhez képest. Már ahol volt ilyen 2016-ban, Németország például nem is szerepel az ábrán. Magyarország viszont a csekélyke minimumnyugdíjjal (sok éve 28 500 forint) a sereghajtók egyike az OECD-ben.

Alapnyugdíj és minimálnyugdíj az OECD országaiban, az átlagbér százalékában.
Alapnyugdíj és minimálnyugdíj az OECD országaiban, az átlagbér százalékában.

Az adatok az átlagos kereset százalékában vannak megadva, ennek nálunk 10,3 százaléka volt a minimálnyugdíj. (Azóta a bérnövekedés miatt a mutató nyilván tovább csökkent.) Lengyelországban például 22,2 százalék volt ugyanez 2016-ban.

A magyar minimálnyugdíj kérdése azért lehet inkább lényeges, mert a “segélyek” ehhez vannak kötve. “Az öregségi nyugdíj legkisebb összege a nyugdíj mellett számtalan más ellátásnál is szerepet játszik: önkormányzati segély, közgyógyellátás, anyasági támogatás, GYES, GYET, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartásdíj megelőlegezése” – írta a vasarlocsapat.hu.

Legfrissebb


Friss árfolyamok >>

Powered by SaxoBank

Hírlevél feliratkozás