Friss árfolyamok >>

A vártnál több befektetési jegyet cseréltek le a szuper államkötvényre?

2019. július 16. 18:20:00 – Csabai Károly
Eddig is feltételezni lehetett, hogy részben befektetési alapok eladásából szabadítottak fel pénzt befektetők a kormányzat által ezerrel propagált Magyar Állampapír (MÁP) Plusz jegyzéséhez, de a ma közzétett legfrissebb adatok ezt a vélekedést megerősíteni látszanak. Az alapokból júniusban kivont 179 milliárd forint jelentős része az új szuper államkötvényben landolhatott.

Varga Mihály még július 1-jén jelentette ki, hogy a MÁP Pluszba júniusban és a hetedik hó első napján összesen tett 1014 milliárd forint 70 százaléka, azaz több mint 700 milliárd forint jöhetett nem állampapír-befektetések átforgatásából. Ezzel szemben egy múlt heti konferenciára összesereglett privátbankárok úgy vélték, mintegy 500 milliárd forint körüli.

Míg azonban a pénzügyminiszter nem konkretizálta, hogy a 70 százalék hogyan oszlott meg az egyéb likvid források – részvények, befektetési jegyek, készpénz és egyéb – között, addig a privátbankárok úgy ítélték meg, mintegy tíz százaléka jöhetett befektetési alapokból. Vagyis nagyjából 100 milliárd forint (illetve 110 milliárd, mivel amikor ez az arány elhangzott, már 1100 milliárdnál járt a MÁP Plusz állománya).

Csakhogy ez esetben 882,7 milliárd forinthoz kell viszonyítani, hiszen júniusban ennyi új szuper államkötvény talált gazdára, s a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége is csak az év hatodik hónapjára vonatkozó adatokat publikált ma. Eszerint 179 milliárdot rántottak ki a befektetési alapokból, ami testvérek között is 20 százalékos arány – lenne, ha ez a pénz egy az egyben a MÁP Pluszba ment volna át. Ami nem életszerű feltételezés, az viszont valószínű, hogy a kivett pénzek döntő hányada is az új állampapírba vándorolt.

Erre utal, hogy az egyes alaptípusok mennyivel rövidültek meg. Például a kötvényalapok 71 milliárd forinttal, márpedig ezek a jórészt állampapírokba fektető instrumentumok mutatnak leginkább hasonlóságot a MÁP Plusszal. Az ingatlanalapokból pedig 48 milliárd forint távozott, vélhetően annak köszönhetően, hogy az azokba tett pénzek az új szabályok szerint fél évig stoppolva vannak, ezért a több évben gondolkodó, de ugyanakkor a könnyű pénzzé tehetőséget is szem előtt tartó befektetőknek logikus választás lehet az új szuper államkötvény. S az az uniós szabályozás által gyakorlatilag „kivégzett” pénzpiaci alapok még megmaradt tulajdonosainak, így az ezen konstrukciókat elhagyott 5 milliárd is jó eséllyel a MÁP Pluszban landolhatott.

Azt már nehezebb megmondani, hogy a vegyes alapokból is ugyanezen okból távozott-e 33 milliárd. Az abszolút hozamú alapok 26 milliárdnyi csökkenése pedig végképp más tészta, mivel azokból májusban szinte forintra pontosan ugyanennyit vontak ki a befektetők.

(A MÁP Plusz-vételek lehetséges forrásaival foglalkozik az Mfor.hu mai cikke.)

Legfrissebb


Friss árfolyamok >>

Powered by SaxoBank

Hírlevél feliratkozás