Friss árfolyamok >>

Minden második elbocsátott külföldi magyar volt Ausztriában?

2018. okótber 25. 19:07:00
Szeptemberben 26 ezerrel kevesebben dolgoztak Ausztriában, mint egy hónappal korábban, de ez csak a szokásos szezonális ingadozás. Szeptembertől szeptemberig ugyanis így is 80 ezer új munkahely jött létre, aminek a nagyobb részét külföldiek kapták. Most 2583 fővel csökkent az Ausztriában dolgozó magyarok száma, de ez nem jelenti a sok éves trend megszakadását.

Ajánlatunk

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay

Augusztushoz képest szeptemberben 2583 fővel 94 550-re csökkent az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma az ottani társadalombiztosítotti érdekvédelmi szervezet (Hauptverband) adatai szerint. Ez persze nagyrészt szezonális hatások miatt lehet így, az idegenforgalmi szezonban, nyáron és télen megnő, tavasszal és ősszel viszont rendszerint visszaesik az alkalmazottak száma.

Év/év alapon, azaz szeptembertől szeptemberig így is 6102 fővel nőtt a regisztrált magyar állampolgár munkavállalók száma. Ami nem számít túl magas értéknek, mert az előző hónapokban inkább 7000-8000 körül ingadozott ez az éves növekedés. Ám összességében az eddigi trend, amely alapvetően a magyarok számának szakadatlan, sok éves emelkedéséről szólt, érintetlen maradt.

Az összes Ausztriában foglalkoztatott száma 26 ezerrel csökkent a hónap során, de szeptembertől szeptemberig még így is 80 ezer fős a növekedés. Ebből a nyolcvanezerből csak 27 600 nem volt külföldi állampolgár. Vagyis az új munkahelyek többségét külföldiek kapják ugyan, de a helyieknek is marad. (Bár azt nem tudni, hogy ezen belül hányan vannak, akik már osztrák állampolgárok, de külföldön születtek.)

Sok elbocsátott külföldi volt magyar

Míg a magyar dolgozók száma több mint 2500 fővel csökkent, az összes többi ország esetében sokkal kisebb volt a mérséklődés, általában legfeljebb országonként pár száz fő. Az összes külföldi alkalmazott létszáma kicsit kevesebb, mint ötezerrel mérséklődött. A román állampolgárok száma még nőtt is pár százzal.

Úgy is mondhatjuk, hogy az állásukat vesztett külföldiek több mint fele magyar volt. De könnyen lehet, hogy ez csak azt jelenti, hogy különösen sok magyar dolgozott nyáron az idegenforgalomban, a nyár vége után távoztak, és majd később visszajönnek – ahogy eddig is szokták.

Román, magyar versenyfutás?

A második grafikonunkon nemcsak az látszik, hogy az eddigi trendek folytatódása esetén a magyar dolgozók (narancs vonal) pár éven belül behozhatják a csúcstartó németeket (kék vonal). Hanem az is, hogy – az osztrák, német munkaerő-piac pár évvel ezelőtti megnyílása ellenére – a román állampolgárok száma nem nő különösebben jobban, mint a magyaroké. (A barna vonal nem közelít a narancs színűhöz.)

Érdekes, hogy a románok adatai másként szezonálisak, mint a magyaroké. Náluk csak nyáron van foglalkoztatási csúcs, télen (az osztrák síszezonban) pedig nincsen. Erre a magyarázat talán az lehet, hogy inkább a mezőgazdaságban, építőiparban dolgoznak tőlük sokan, kevésbé az idegenforgalomban. (De az is lehet, hogy valahol az ingázási szokásokban kell keresni a megoldást.)

Minden ötödik dolgozó külföldi

Májusban a külföldi dolgozók aránya az osztrák munkaerő-piacon átlépte a 20 százalékot, és szeptemberben már 20,5 százalék. Vagyis több, mint minden ötödik munkavállaló nem osztrák állampolgár.

Bár, ha valaki osztrák polgár, még nem biztos, hogy nem bevándorló. Ahogy aki magyarként van nyilvántartva, attól nem biztos, hogy Magyarországon született. Lehet, hogy a határainkon kívül. Például származása miatt, megkapta a magyar állampolgárságot, és utána Nyugatra ment dolgozni. (Erről a statisztikák alapján itt írtunk: Megkapják a magyar állampolgárságot, aztán odébbállnak?)

Legfrissebb


Friss árfolyamok >>

Powered by SaxoBank

Hírlevél feliratkozás