Teljes Privátbankár.hu

Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?

2017. június 9. 14:56:00
Egy évvel ezelőtt indult az azonnali fizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló sorozatunk - ma már tudjuk a szabálykönyv nevét és számos fontos technikai részletet. A rendszer bevezetésére adott határidők igen szorosak, de nem tarthatatlanok - ha sikerül végigvinni a projektet, a régió élvonalában lesz Magyarország a legmodernebb pénzforgalmi rendszer bevezetésével.

Azonnali fizetési rendszer: eltelt egy év!

„Május 27-én és 30-án a Magyar Nemzeti Bank két tájékoztatót tartott, amelyek keretében hivatalosan is bejelentette, hogy elindítja az azonnali fizetési szolgáltatás megteremtésére irányuló programot Magyarországon!”

Az előző bekezdés nem tévedés, hanem idézet. Egy évvel ezelőtt, június elején indítottuk a Magyar Nemzeti Bank azonnali fizetések programját követő sorozatunkat, az idézet pedig az első cikk második bekezdése, a dátumokhoz tartozó év pedig 2016.

HCT Instant: egyik szemünk sír, a másik nevet

Majdnem napra pontosan egy évvel később, ezúttal május 24-én volt a Nemzeti Bank legutolsó tájékoztatója a témában, amiben már konkrétumokat is megtudhattak a pénzforgalmi piac résztvevői. Megtudhatták például azt, hogy a bevezetendő rendszer szabálykönyve a HCT Inst rövidítésű „Hungarian Credit Transfer Instant” elnevezésű dokumentum lesz.

Ez a nagyon fontos hír a szerző véleménye szerint jó hír is és nem is. Jó azért, mert a HCT Inst az Európai Fizetési Tanács SCT Inst (SEPA Credit Transfer Inst) szabálykönyve alapján fog létrejönni, azaz a magyar rendszer teljesen konform lesz az európai szabálykönyvvel. Itt meg kell jegyezni, hogy szinte minden Európában jelenleg futó azonnali fizetési projekt SCT Inst konform, ami a később együttműködésnek, az interoperabilitásnak az alapja lesz. Ez tehát a döntés jó oldala.

Ami kevésbé pozitív az éppen az SCT Inst korlátaiból fakad, ez a szabályozás ugyanis csak a fizető fél által kezdeményezett átutalásokat, a „credit transfer”-eket tartalmazza, az MNB által eddig hangsúlyosan említett fizetési kérelmet (direct debit) ugyanakkor nem!

A jelenleg bevezetés alatt álló európai azonnali fizetési szolgáltatások valóban nem számolnak a fizetési kérelemmel, mint rövid távon bevezetendő szolgáltatással. A Nemzeti Bank ugyanakkor az előkészítés során minden írásos anyagában jelezte, hogy fontos szolgáltatásnak tartja a fizetési kérelmet, hiszen ez az a terület, ahol a pénzforgalmi szolgáltatók a leginnovatívabb kiegészítő szolgáltatásokat nyújthatják, azaz a befektetéseik megtérülése leginkább ezen a területen képzelhető el.

Ugyan sem az Európai Központi Bank TIPS projektje, sem pedig az EBA Clearing azonnali fizetési projektje nem tervezi a fizetési kérelem beindítását rövidtávon legalábbis, de miért kell egy, egyébként nagyon pozitív magyar projektnek a kisebb funkcionalitású szolgáltatásokat példának venni? Miért nem a nagyon jól működő szingapúri vagy thaiföldi rendszereket veszik alapul a magyar rendszer létrehozói, vagy miért nem tervezik az Európában, próbaüzemben már működő nagyon korszerű „Pay-by-app” megoldás mielőbbi bevezetését?

Jó irányba indultunk el

Úgy gondoljuk, hogy az a megoldás, hogy a Giro Zrt. fogja a rendszer központi elemét létrehozni korrekt, a magyar realitásokat teljes mértékben figyelembe vevő megoldás. Ez a döntés egyben lehetőséget ad arra, hogy továbbra is a világtendenciát követve a jelenleg futó klíringrendszerek megszűnjenek és az azonnali fizetési rendszer biztosítsa teljes egészében a bankközi elszámolások infrastruktúráját.

Április 28-án, a Brüsszelben rendezett első Európai Azonnali Fizetési Rendszer Konferencián, amelyen minden európai szolgáltató és rendszerszállító is részt vett, már minden előadó azt mondta, hogy középtávon a rendszerek összeolvadnak, ami persze azt kell jelentse, hogy a legmodernebb, azaz az azonnali fizetési rendszer marad meg. Ez a magyar elképzelés is, de ennek természetesen nagyon sok feltétele van.

Az egyik fontos feltétele az, hogy a pénzforgalmi szolgáltatási tudás is nagyon elismerésnek örvendjen Magyarországon, a pénzforgalom elnyerje méltó helyét a pénzintézeti szolgáltatások között.

Ismerve a környező országok bankszövetségeinek tevékenységét, ahol például Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Szerbiában is külön bankszövetségi munkacsoport foglalkozik az azonnali fizetés bevezetésének bankoldali kérdéseivel különösen meglepő, hogy a szerző a Magyar Bankszövetség honlapján egyetlen egy szót nem talált azzal kapcsolatban, hogy ez a program az országban már egy éve folyik. Ehhez elmondhatjuk persze azt is, hogy Csehországban a Bankszövetség az, amelyik a működési szabálykönyvet elkészítette nagymértékben növelve ezzel a bankok szerepét a rendszer kialakításában. Igaz, e téren a Magyar Nemzeti Bank mindent megtett azért, hogy a piac résztvevőit bevonja a munkába.

Az is igaz, hogy a különféle, a pénzforgalommal foglalkozó konferenciák szervezői a világ legjobb szakembereit hívták és hívják meg Budapestre, de ennél több kellene! A majd’ harminc éves Bankárképző talán az ország legszínvonalasabb bankszakember képző intézménye, amelyik ugyanakkor úgy ad ki banki diplomát, hogy hallgatói egy órányi pénzforgalmi képzést sem kapnak!

Azt is el kell persze mondani, hogy hosszú évek alatt kialakult egy igen színvonalas, főként a bakkártyákkal foglalkozó szakemberi réteg, ugyanakkor az azonnali fizetések bevezetésével kapcsolatos stratégiai döntéseket, csakúgy, mint a PSD2 bevezetése során szükséges döntéseket a bankok felső vezetésének kell meghoznia. A felső vezetésnek kell eldönteni, hogy csak alkalmazkodik a rendszerhez, vagy aktívan alakít ki új, versenyképesebb szolgáltatásokat. Ugyancsak a bankvezetések feladata a likviditásmenedzselő rendszerek teljes átalakítása, hiszen a 7x24x365 rendszer likviditáskezelése teljesen más működést kíván, mint az eddig megszokott heti öt nyolc órás munkanap.

Ahhoz, hogy a bankok vezetői ezeket a döntéseket meghozzák nem elég az SCT Inst szabálykönyv tervezetének tanulmányozása, még csak az sem elég, ha a július 31-ig kiadni tervezett magyar szabálykönyvet tanulmányozzák! Ehhez az kell, amit a szakértők jelentős része már legalább egy éve javasol: a PSD2 bevezetését és az azonnali fizetési rendszerek bevezetését együtt kell kezelni, a banki munkában pedig elsőnek kell lennie az elektronikus szolgáltatási stratégia (pl. open banking) elkészítésének.

Nem lesz könnyű dolga a kicsiknek

Az előkészítő munkálatok során egyébként többször szó esett arról, hogy a Giro Zrt. a saját gazdaságosságának biztosítása érdekében is egy sor kiegészítő szolgáltatást nyújt, ami a Giro részére bevételt hozna, viszont a bankoktól egy sor terhet átvállalna. Ilyen lehetett volna a csalások és pénzmosások elleni központi rendszer üzemeltetése, az ún. stand-in szolgáltatás biztosítása, vagy olyan, más országokban már működő rendszer, ún. gateway biztosítása, amely a kisebb bankok csatlakozását jelentősen leegyszerűsíti. A most ismertetett megoldás ilyen szolgáltatásokat nem tartalmaz, ami főleg a kisebb bankok, takarékszövetkezetek dolgát nehezíti meg, vagy szélsőséges esetben lehetetleníti el.

E témában talán elég a brit rendszert megnézni, ahol 2008-ban a több száz bank közül mindössze nyolc (!) lett a rendszer közvetlen tagja – ezek között élt a 15 másodperces szolgáltatás -, a többi bank pedig egy közvetlen tagon keresztül csatlakozott a rendszerhez két órás átutalási időt biztosítva ügyfeleinek. Azóta a közvetlen tagok száma 14-re növekedett és az integrátor bankokon kívül maga a klíringház is biztosít csatlakozási szolgáltatást a kisebb bankoknak.

A szerző véleménye szerint a Nemzeti Bank elhatározottságának ismeretében nem kétséges, hogy a korábbi elképzeléseknél szűkebb tartalmú, azonnali fizetési rendszer Giro-ban levő központi eleme határidőben elkészül, de továbbra is kérdés, mi lesz az öt-nyolc nagybankon kívüli kisebb pénzintézettel?

Nagyon szoros a határidő, de nem tarthatatlan

A határidők ugyanakkor szorosak, de pusztán a nemzetközi tapasztalatok alapján betarthatóak. Thaiföldön például 13 hónap alatt történt az azonnali fizetés és a hozzá tartozó P2P mobilfizetési rendszer bevezetése, igaz, ott katonai kormányzat működik, de még ott is szükséges volt egy szabványfordító rendszer – ISO 8353-ról ISO 20022-re – utólagos bevezetése.

Ahogy korábban írtuk, a magyar szabálykönyv július 31-ig kell elkészüljön, igaz, ez műszaki leírást nem tartalmaz, hanem csak a folyamatokat írja le. A Giro Zrt. a saját beszerzési folyamatát ez év végéig, december 31-ig kívánja befejezni, amihez természetesen kidolgozza a vásárolni kívánt rendszerrel szembeni műszaki-technikai követelményeket. Ezek alapján a bankoknak is legkésőbb ez év végéig meg kell kapniuk e követelményeket, ellenkező esetben nem lesznek készen a már jövő év július 1-től megkezdeni kívánt banki tesztelésre. Amúgy is nagyon fontos figyelembe venni, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az azonnali fizetési rendszer bevezetésének a teszt-igénye sokkal nagyobb a korábbi rendszereknél. Végül is amennyiben a banki teszteléseket sikerül 2018. július 1-én elindítani, úgy sor kerülhet 2019. január 1-től az országos tesztelésre, ez pedig lehetővé teszi a tervezett 2019. július 1-i indulást.

A teszt fontosságát mutatja az a tapasztalati szám is, hogy szintén nemzetközi tapasztalatok alapján az összes banki projektköltség 25%-át a tesztelés teszi ki. Átlagosan a licenszköltség szintén 25%, a hardver mindössze 15%, viszont a konfigurálás, tervezés, banki rendszerekhez igazítás költségének aránya 35%!

A régió élvonalában Magyarország

Az azonnali fizetési rendszer bevezetésének projektjét természetesen a Magyar Nemzeti Bank fogja vezetni és abban minden érdekelt fél részt vesz. Külön banki csatlakozási munkacsoport is alakul, ezt a Giro Zrt. fogja vezetni. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez csatlakozási munkacsoport, a bankok saját rendszereit maguknak a bankoknak kell átalakítaniuk úgy, hogy azok egy teljesen megváltozott követelményrendszernek feleljenek meg. Úgy gondoljuk ezért, hogy ha bármelyik pénzforgalmi szolgáltató még nem kezdte el a felkészülést, haladéktalanul tegye azt meg.

A nemzetközi tapasztalatok alapján úgy gondolom, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a projekt sokkal több rétű munkát követel meg, mint a napon belüli átutalási rendszer egyébként nagyon is sikeres bevezetése volt.

A projekt sikeres végigvitele azt jelenti, hogy Magyarország a második, vagy harmadik lehet Közép-Kelet Európában, amelyik a világ jelenleg legkorszerűbb pénzforgalmi rendszerét bevezeti.

Czímer József


Kövesse velünk az azonnali fizetési rendszer bevezetését!

A Privátbankár.hu szakmai cikksorozatban követi az azonnali átutalás magyarországi bevezetésének folyamatát. Cikksorozatunk korábbi részei:


Powered by SaxoBank

Hírlevél feliratkozás

Legfrissebb