Friss árfolyamok >>

Titkos kutatások Amerikában - a gépek őrzik a világbékét?

2018. június 14. 18:32:00
Az Egyesült Államok egyre több titkos projektet indít a mesterséges intelligencia fejlesztésére, most azonban az egyik legkényesebb területre lépnének a gépek: ők ellenőriznék az emberek helyett a világ békéjét fenyegető nukleáris programokat. A Hidegháborúhoz hasonló technológiai verseny kezd kirajzolódni, ugyanakkor még hosszú az út, mire egy gép jobban képes megítélni egy atomtámadást, mint az ember.

Ajánlatunk

Az Egyesült Államok katonasága jelentősen növeli kutatási kapacitását a mesterséges intelligencia fejlesztése terén, ami segíthet időben észrevenni a nukleáris támadásokat, valamint szemmel tarthatja a mozgó rakétaállomásokat Észak-Koreában és bárhol a világon – írja a Reuters.

A cikk szerint ezen törekvések titkosak, csupán néhány publikus részlet jelenik meg a Pentagon csaknem átláthatatlan költségvetési tervében. Az ügyhöz közel álló források szerint azonban az utóbbi időben egyre több titkos kutatási projektbe kezdtek, főként a mesterséges intelligencia fejlesztésével kapcsolatban.

Amennyiben sikerrel járnak, egy ilyen AI rendszer képes lenne az embereket meghaladó sebességgel és pontossággal megállapítani, ha valaki a világon ki akarna lőni egy atomtöltetet. Ilyen előrejelzések mellett a kormány hamarabb indíthat diplomáciai folyamatokat a helyzet kezelésére – ha pedig azonnali támadásról van szó, több idő jut a levegőben, vagy akár még a kilövés előtti pillanatokban hatástalanítani a bombát.

Kifejezetten Észak-Koreát figyelik

Trump elnöksége alatt megháromszorozódott az hadi célú AI-programok támogatása, a költségvetési dokumentumok alapján csak az egyik ilyen program mintegy 83 milliós forrásból fejleszthet – ez a költségnövelést azonban nem jelezték előre. Bár ez a forrás arányaiban kevés, mégis egyértelműen rámutat, hogy az amerikai kormánynak egyre fontosabb a mesterséges intelligencia központú honvédelem támogatása – akár a technológiailag hasonlóan fejlett Oroszország, vagy a nukleáris rakétákat dédelgető Észak-Koreával szemben.

Az ügyhöz közel álló források szerint az egyik ilyen program kifejezetten Észak-Koreát vette célba, Washingtonnak ugyanis egyre nagyobb aggodalmat okoznak a koreai mobilis rakétaállások, amelyeket a rezsim képes erdőkben vagy barlangokban tárolni. Ilyen projektről korábban szintén nem esett szó a nyilvánosság előtt.

Nem bízhatunk Észak-Koreában - komoly ellenőrzés kell

Nem lehet készpénznek venni Kim Dzsongun szavát, ellenőrizni kell az atommentesítést. Részletek >>>

Bár ezek a projektek nem kaptak nyilvánosságot, az egyértelmű, hogy a katonaság egyre jobban épít az AI technológiára. A Pentagon például ilyen programok segítségével próbál azonosítani bizonyos tárgyakat drónfelvételeken egy nyilvánosan is bemutatott programjuk keretében. Egyes szakértők szerint ez a ráfordítás továbbra is elenyésző a teljes hadi kiadásokhoz képest.

Még van mit fejleszteni

Az amerikai hadiipar folyamatos versenyben áll Kínával és Oroszországgal, hogy minél önállóbb rendszereket hozzanak létre, amelyek képesek maguktól tanulni és fejlődni. A mozgatható rakétaállások felkutatás és megfigyelése pedig csak egy irány a sok közül. Az új irány támogatói és ellenzői azonban egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia kutatása számos veszéllyel jár. Egyrészt megkönnyíti a döntést krízishelyzetekben, ugyanakkor egyre nagyobb veszélye van annak is, hogy maga a gép hibázik – mások pedig attól tartanak, hogy mindez a hidegháború korában tapasztalt technológiai versenyhez vezethet, ami a globális békét fenyegetheti.

Végünk van? Gyilkológéppé vált egy mesterséges intelligencia

Úgy tűnik, nem teljesen alaptalanok a sci-fikből ismert félelmek: a Google mesterséges intelligenciája ugyanis hiperagresszív magatartást tanúsít bizonyos stresszes szituációkban.

Mit tehetünk, hogy megelőzzük a robokalipszist? Részletek az oldalon >>>

John Hyten, az amerikai atomprogram katonai vezetője szerint a jövőben fontos lesz, hogy ne csak a számítógépek döntsenek az atomfenyegetéssel kapcsolatos helyzetekben, a döntéshozatali hierarchia tetején pedig emberek álljanak. A szakértők szerint ugyanis valószínű, hogy az ellenséges erők kifejezetten ezeket a rendszereket próbálják átverni, elrejtve rakétáikat a gépek elől. Az Massachusettsi Műszaki Egyetem diákjai például korábban már sikeresen átverték a Google képazonosító programját, ami egy műanyag teknős véletlenül egy fegyvernek azonosított.

A mesterséges intelligencia – azon belül is a képazonosítás – még fejlesztésre szorul, és bár sokak szerint a technológia egyes elemei a 2020-as évekre már hadrendbe állíthatók, az amerikai kormányzat szerint továbbra is viszonylag kevés kutatás zajlik ezen a téren – ez pedig döntő előnyt jelenthet Kína és Oroszországnak a jövőben.

Új kínai-amerikai összecsapás: a mesterséges intelligencia forradalma?

Kína a legmagasabb politikai szinten állt be a mesterséges intelligencia fejlesztése és katonai hasznosítása mögé. Peking fej-fej mellett halad Washingtonnal a szuperszámítógépek fejlesztésében, sőt egyetemeik 2016-ban több kutatási anyagot publikáltak a ’mélytanulás’ (deep learning) témakörében, mint amerikai társaik. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>>

Legfrissebb


Friss árfolyamok >>

Powered by SaxoBank

Hírlevél feliratkozás