Friss árfolyamok >>

Agyhalott Macron, agyhalott NATO – ez már a vég?

2019. december 1. 16:41:00 – Káncz Csaba
Trump megjelenése a NATO londoni tanácskozásán egy rémálom a választási hadjáratát folytató Boris Johnson brit miniszterelnök számára. De most várhatóan mégsem Trump, hanem Erdogan viheti el a botrányhős címét. A NATO hivatalosan is megkezdi a kínai katonaság megfigyelését. Káncz Csaba jegyzete.

A NATO-tagországok Vezetői Találkozóját – hangsúlyozottan nem Csúcstalálkozóját! – december 3-án és 4-én tartják Londonban. A 70 évessé vált szervezet mára kettéhasadt. Van egyrészről egy viszonylag jól működő katonai gépezet, amely rendszeresen közös hadgyakorlatokat tart és közös terveket fejleszt. Másrészről pedig van a szövetség politikai oldala, amely a mai napig nem heverte ki Trump 2017-es megbélyegzését, miszerint „a NATO feleslegessé vált”.

Már Washington a fő bizonytalansági tényező

Az elmúlt 7 évtizedben a NATO több súlyos belső válságot élt át – egybek mellett ilyen volt az 1956-os Szuezi válság, Ciprus 1974-es török lerohanása, avagy de Gaulle elnök 1966-os kivonulása a Szövetség katonai struktúrájából. Washington mindezen esetekben a Szövetség egységének őrzőjeként lépett föl.  Trump hatalomra lépése óta viszont éppen az USA okozza a legtöbb belső vitát és meghasadást.

Az, hogy itt nem felületi repedésekről van szó, mutatja az is, hogy a tekintélyes német agytröszt, a Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) friss jelentésében kendőzetlenül vitatja meg a NATO esetleges szétesését. Az anyag kiemeli, hogy Németország biztonsága elsősorban a NATO-tól függ. De a jelentés figyelmeztet, hogy „az amerikai politika változása és a jövőbeni fejlemények tisztázatlansága a Szövetség összetartása számára messze a legnagyobb tűréstesztet jelentik”.

Trump megjelenése a londoni tanácskozáson egyébként is egy rémálom a választási hadjáratát folytató Boris Johnson brit miniszterelnök számára. Az amerikai elnök elképesztőan népszerűtlen Egyesült Királyságban, ahol csak minden ötödik britnek van pozitív véleménye a Fehér Ház jelenlegi uráról. Ráadásul Trump már számos nemzetközi tanácskozást döntött be modortalan fellépésével, legutóbbi látogatása a szigetországban pedig kimondottan egy PR-katasztrófának bizonyult a brit konzervatívok számára.

A szultán haragja

De bármennyire is hihetetlen, a londoni tanácskozáson most várhatóan nem Trump, hanem az önjelölt szultán, Erdogan elnök viheti el a botrányhős címét. A válság több szálon is fut:

Káncz Csaba
Káncz Csaba

A francia manőverek

Macron elnök magára maradt a NATO-partnerek között az éles kritikájával, amelyben „agyhalottnak” titulálta a transzatlanti védelmi szervezetet és egyben közelebbi kapcsolatok létrehozására szólított fel Moszkvával. Azt viszont Párizsnak sikerült elérnie, hogy az EU Bizottság most felállított egy új főigazgatóságot (DG), amely védelmi- és biztonsági ügyekkel foglalkozik majd. Macron kíméletlenül kihasználja azt, hogy a vergődő német nagykoalíció gyakorlatilag lebénult a nemzetközi arénában. Párizs az utóbbi napokban összefogott a Visegrádi Négyekkel is Berlin ellenében.

Kína megfigyelése

De ahogyan már említettük, a NATO katonai gépezete mindezen politikai viták ellenére olajozottan működik és az utóbbi hetekben Kína dinamikus térfoglalása beindította a vészcsengőket. Valóban, Peking éves katonai költségvetése napjainkra elérte a 175 milliárd dollárt. Az elmúlt 5 évben 80 hadihajót állított szolgálatba – többet, mint amennyivel brit haditengerészet összesen rendelkezik. A NATO külügyminiszterei november 20-án ezért úgy döntöttek, hogy a szervezet hivatalosan is megkezdi a kínai katonaság megfigyelését.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/ érhető el.)

Legfrissebb


Friss árfolyamok >>

Powered by SaxoBank

Hírlevél feliratkozás